2015. október 31., szombat

Havi zárás - Október


Csokit vagy csínyt?
Bizony, bizony elérkezett október utolsó napja, melyen már szokássá vált az elmúlt hónap összegzése. Hogy miről is szólnak a napjaim? Legtöbbet az olvasás unalmas egyhangúságával töltöttem. De a mögöttünk lévő időszak másért is fontos. Elindult a blog Facebook oldala. Bár még nem örvend nagy népszerűségnek, mégis fontos mérföldkő. Szeretném majd azt is felpörgetni különböző várt új megjelenésekkel, de minden idő kérdése.

Októberi olvasmányok: (2374 oldal)
Robin LaFevers: Gyilkos kegyelem (A halál szépséges szolgálólányai #1)
Robin LaFevers: Sötét diadal (A halál szépséges szolgálólányai #2)
- Jeff Kinney: Egy ropi naplója 2. - Rodrick a király
- Jo Baker: Longbourn árnyékában
Rég nem teljesítettem ilyen jól hónapot. Le a kalappal előttem. 

Novemberi tervezet:
- Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
- Peter Freund: Misztéria trilógia (Misztéria, Ayani, Sinkkálion)
Ezeket mindenképpen, mert már nagyon akarom tudni, miről szólna, aztán meg ami még jön mellé...

Éjszaka Gyermekei Book Tag

 
Erre a tagre az Egy könyvfüggő vallomásai-n találtam rá. Mivel idén nem igazán hangolódtam a Halloweenra ijesztő könyvek olvasásával, ezért most egy tag formájában ezt megteszem. De ami késik, nem múlik.

2015. október 29., csütörtök

Orgyilkos novíciák #2 – Sybella szenvedélye

Nagyon nehéz bizonytalan környezetben felnőni. Nem elég mindent megtanulni a világból, még a saját testi épségünkért is aggódnunk kell. Mai könyvem, a Sötét diadal Robin LaFeverstől, főhősnője is nehéz cipőben jár, amely kihat egész életére, de nem menekülhet el előle.

A XV. századi Franciaországban Sybella az elkeseredéstől és a gyásztól félig eszét vesztve érkezik a halál titkos kolostorába. A halál szolgálólányai készségesen menedéket adnak neki. A segítségnek azonban ára van…
Sybellát, akinek természetes tehetsége van a halál és a csábítás művészetében, a kolostor legveszélyesebb fegyverei között tartják számon. Ám ezek az orgyilkos képességek nemigen vigasztalják, amikor újra vissza kell térnie abba az életbe, amely kis híján megőrjítette. És miközben Sybella maga a halál istene által kovácsolt fegyver, a cél érdekében az istenség kénytelen lehetetlennek tűnő küldetésre indítani a lányt. Amikor a halál szolgálólánya a várbörtönben váratlan szövetségest talál, vajon a bosszún kívül talál magának mást is, amiért érdemes élni?

2015. október 26., hétfő

Orgyilkos novíciák #1 - Ismerkedés Ismaevel

Franciaországról mindig az ármánykodás, az intrikák és a hatalmi harcok jutnak eszembe. Mai történetem, a Gyilkos kegyelem Robin LaFeverstől bár jóval az ország egyesítése és Richelieu bíboros cselszövése előtt játszódik, mégis ugyanaz az érzés kerülgetett.

A késő tizenötödik században Mortain, a halál istene, kiválasztja a fiatal Ismae-t, hogy legyen a szolgálója és orgyilkosa. Egy távoli szigeten álló kolostorban a többi hozzá hasonló lánnyal együtt megtanulja a ravasz hadviselés és nőies művészetek minden fortélyát, így semmi nem akadályozhatja abban, hogy teljesítse küldetését, és végrehajtsa a halál istenének parancsait.
A kolostor a válsággal küzdő bretagne-i udvarba rendeli a lányt, ahol a gyanakvó nemes, Gavriel Duval szeretőjének szerepét kell eljátszania. Ismae-nek itt meg kell tapasztalnia, hogy nincs felkészülve nemcsak az intrikák és árulások játszmáira, hanem a szívét fenyegető új érzelmekre sem. Képes lesz elhárítani a hercegségre leselkedő veszélyt? Fel tudja deríteni az árulónak hitt Duval valódi szándékait? Mert hogyan tölthetné ki a Halál bosszúját egy olyan emberen, aki – bármennyire küzdött ellene – meghódította a szívét?


2015. október 23., péntek

Egy kifejezetten jó szüret

Jót tesz egy könyvnek, ha íróját nagy elődökhöz hasonlítják? Nem hiszem. Az elvárások nagyobbak, és nagyobbat is lehet csalódni bennük. Mai könyvem, a Csontszüret Samantha Shannontól is ebbe a kategóriába tartozik. Szerintem fölösleges volt J. K. Rowlinghoz mérni azért, hogy minél többen megvegyék, hiszen önmagában is megállja a helyét. Sőt…

Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába… beláthatatlan következményekkel
Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A rephaiták belőlük toboroznak a hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki halálos ellensége az embereknek. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és fel kell fedni a titkát…

2015. október 19., hétfő

Forster visszavág

A múltkori próbálkozásom után eldöntöttem, hogy azért megér még egy próbát Forster. Talán a Szoba kilátással meg tud győzni arról, hogy tényleg megéri őt olvasni. Hát meglátjuk...

A boldog békeidők. Lucy Honeychurch, az előkelő angol család sarja Firenze nevezetességeit látogatja sorra. Hogy az idegen környezetben nehogy csorba essék ártatlanságán, a lányt idősebb kuzinja, Charlotte néni kíséri. A Bertolini panzióban laknak, ám ablakukból nem tárul eléjük csodálatos kilátás, csak a belső udvar falait látják. A többi angol turistával elköltött közös vacsorán szóba kerül ez a kellemetlenség is, és Mr. Emerson, a segítőkész, ám különös úriember felajánlja, hogy cseréljenek szobát. A társaság vidéki kirándulásának alkalmával George-nak, Mr. Emerson heves természetű és romantikus lelkű fiának sikerül megcsókolnia Lucyt. Ám az éber Charlotte azonnal a tett színhelyén terem… s a románc, mielőtt valóban elkezdődhetett volna, már véget is ért. Odahaza Angliában Cecil, a mulya és sznob fiatalember eljegyzi Lucyt, s a jövendőbeli fiatalasszony kitartóan tűri vőlegényének szerencsétlenkedéseit. George-nek közben sikerül újra Lucy közelébe férkőznie, de a lány nem akarja elárulni valódi érzelmeit…

2015. október 16., péntek

Regény a regényben

Én is rengeteget gondolkodtam a „mi lenne, ha többet él volna Miss Austen” teóriámon. Több regénye jelent volna meg? Írt volna folytatásokat is? Ezek a kérdések megválaszolatlanok maradnak, továbbra is csak a fantáziám tudja kielégíteni, na meg írói próbálkozások több kevesebb sikerrel. Mai könyvem Az elveszett Jane Austen-kézirat egy fikció Syrie James tollából. Szép tervek, ötletes megvalósítás.

Samantha McDonough alig hiszi el, amit lát – azt meg pláne nem, hogy mekkora szerencséje van. Egy kétszáz éves verseskönyv felvágatlan lapjai közé dugva egy levélre bukkan, melyet meggyőződése szerint Jane Austen írt. A levélben szó esik egy kéziratról, aminek sajnálatos módon „a devonshire-i Greenbriarben nyoma veszett”. Lehetséges, hogy létezik egy ismeretlen Jane Austen-regény, ami csak felfedezésre vár? Ki tudna ellenállni a kísértésnek, hogy a keresésére induljon?A gyönyörű, több száz éves Greenbriar birtokra érve Samanthának nincs könnyű dolga, amikor meg akarja győzni Anthony Whitakert, a jóképű, ám hajthatatlan tulajdonost arról, hogy kutassák fel az elveszett Austen-művet – egészen addig, amíg szóba nem kerül, hogy a kézirat akár több millió dollárt is érhet.Az eddig ismeretlen kézirat megtalálása és elolvasása után Samanthát és Anthonyt azonnal magával ragadja Rebeka Stanhope, a falusi lelkész lányának története, aki kalandjai során keserédes leckéket kap az életről és a szerelemről. Ahogy a múlt újonnan felfedezett meséje lassan feltárul előttük, a jelenben is szövődik egy történet, amitől talán mindkettejük élete örökre megváltozik.

2015. október 12., hétfő

Könyves Udvarlás Book Tag


Ma egy könyves taget hoztam nektek, melyre Lonett hívott ki. Már régebben is találkoztam vele, de sosem jutott rá időm, hogy kitöltsem, hiszen annyi jó taget lehet találni. Na most vágjunk is bele!

2015. október 8., csütörtök

Itáliai kaland Forster módra

Itália. Egy ország, ahol a történelem találkozik a jelennel. Mindenkinek van elképzelése róla, ám mégiscsak akkor ismerhetjük meg igazán, ha felfedezőútra indulunk vadregényes tájain.  Mai regényem, az Ahol angyal se jár Edward Morgan Forstertől is egy ilyen kísérlet eredménye, mely elég rosszul sült el.

Az „Ahol angyal se jár” E. M. Forster első regénye – 1905-ben jelent meg. Forster olaszországi úti élményei szolgáltatták a helyszínt, a figurák és a helyzetek egy részét. A kertvárosi angol polgárcsaládok sorából némileg kilógó özvegy Lilia Herritont anyósa és sógora ráveszi, utazzon el Olaszországba a fiatal, de józan és megbízható Caroline Abbott-tal. Ám ő sem tudja megakadályozni, hogy Lilia szerelembe essék. Tetézi a bajt, hogy a szerelemből házasság is lesz, a házasságból pedig gyermek születik. Lilia a szülésbe belehal, és ettől kezdve a Herriton család és Caroline Abbott egymással versengve próbálja megszerezni a gyermeket, hogy „méltó” körülmények között, igazi angolként, de szeretetlenségben neveljék fel. Nekik csak az számít, mit gondolnak róluk a szomszédok.

2015. október 5., hétfő

Liebster Blog Award - a második díj


Rövid időn belül megkapta a blog a második díját. Nem is jutok szóhoz, annyira örülök neki.
Köszönöm szépen Lonettnek (az ő válaszait itt olvashatjátok), hogy megtisztelt vele. :)


A díjról
A kezdeményezés Németországból indult, amelyet bloggerek adják egymásnak. Leginkább azt szeretnék vele elérni, hogy az olvasók jobban megismerjék a bloggert, illetve megtudják azt is, hogy ő kiket olvas, és kiket ajánl olvasásra. Éppen ezért van egy marketing háttere is, hiszen a blogger tovább is adja a díjat, nemcsak megkapja.
A liebster szó jelentése egyébként kellemes, értékes, legkedvesebb, amely utal arra, hogy az odaítélő szívesen jár vissza az adott blogra, és éppen ezért is ajánlja. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lánclevelekhez hasonló módon terjed, és a jelölés során nincsen semmilyen tartalmi megkötés. Nemcsak könyves, filmes blogok kaphatják meg, hanem ugyanúgy oda lehet ítélni egy kismama blognak, vagy akár egy gasztroblognak. A jelölésekkel is elárulja egy blogger magáról, hogy melyek azok a területek, amelyekről szívesen olvas. A Liebster Blog Award-ot egyébként nem kötelező továbbadni, de felesleges megszakítani a láncot, hiszen ez mindenkinek elismerést jelent, és ha valami tetszik, akkor dicsérjük meg nyugodtan. Díjat adni pedig szép gesztus.

2015. október 4., vasárnap

Dorothy Blog Award - az első díj

Ezt a jelölést már vagy egy hónapja kaptam, de így utólag is nagyon köszönöm Corvus Coraxxnak. Egy kis keresgélés után rátaláltam a kihívás indítójára, aki saját magáról nevezte el a díjat, melynek célja a blogok népszerűsítése. Rengeteg munka van vele, de nem bántam meg. :)