2015. november 13., péntek

Varázslatos Grimmek #2

Amikor nyáron befejeztem a Bűbájtalant, csapkodtam a fejemet a falba, hogy hogyan lehet ilyen vége a történetnek, aztán hamar megkönnyebbültem, mikor megláttam a folytatást a kiadó megjelentetni tervezett könyvei között.

Maxim Kiadó, 2015
Ifjúsági, Fantasy
négy csillag
Mina Grime eddig sikeresen túl van már pár küldetésen, és úgy tűnik, egyre leleményesebben talál megoldást a mesékhez. De ahogy a lány egyre ügyesebb, a Történet is egyre nehezebb kihívások elé állítja. Mina érzi, hogy sokkal nehezebb és félelmetesebb dolgokkal kell megbirkóznia, mint korábban. Úgy tűnik, Jared mindent megtesz, hogy elnyerje Mina bizalmát, ennek ellenére az őt körüllengő titokzatosság éberségre kényszeríti a lányt.
Legújabb küldetésében a barátai játsszák a főszerepet, de korántsem olyan leosztásban, ahogy azt Mina először gondolta. Közben emberek tűnnek el titokzatos módon, köztük Jared is. És míg Mina próbál szembeszállni a Történettel, elveszíti legerősebb fegyverét, a Gimoire-t. A lány kénytelen teljesen egyedül szembenézni a fenyegetéssel, és úgy tűnik, a mese megoldása csak olyan áron valósulhat meg, ha Mina megbirkózik vele, hogy szerelme, Brody a legjobb barátnője karjaiba fut. Amikor már minden veszni látszik, Mina szerettei veszélybe kerülnek, és a lány már abban is kételkedik, hogy ő túléli-e a próbát. Végső elkeseredésében felteszi a jól ismert kérdést: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?

Ismételten csatlakozunk az iskola lúzeréhez, a szerencsétlenség és ügyetlenség megtestesítőjéhez, Mina Grime-hoz, aki nem mellesleg a híres Grimm fivérek leszármazottja. Neki jutott az a feladat, hogy a meséket végigjátszva bezárja az emberek és a tündérek világa közti átjárót, ám ez többek érdekével ellenkezik. Nem mindenki szeretné ezt a véglegességet, ezért akadályokat gördítenek az útjába. Szembe kell néznie mindazzal, ami eddig kedves volt neki. A legnagyobb kérdés pedig az, hogy kit kell játszania a történetben?

Nem hittem volna, bár reménykedtem benne, hogy a második rész jobb lesz, mint az első, de Hahn asszony ismét brillírozott. Az elején Mina egy kicsit a szokásosnál még esetlenebbnek tűnt, és az események is mintha egy mocsárba ragadtak volna. Küszködött a rossz érzéssel, hogy a körülötte élők nem emlékeznek semmire, holott ő nagyon is. Brody-val próbálkozik felszítani ismételten a szerelem lángját, de ez vajmi halovány az előzőhöz képest. A szőke herceg csak pár mosolyt engedett meg magának, pedig mekkora reményeket fűztem a kettejük kapcsolatához. És a végén... Összetörte a szívemet, végleg... Pillanatragasztót kérnék, ha szabad. Köszönöm.
Az eddig csak és kizárólag undoknak feltüntetett Jared-et jobban megismerhetjük, bár én még mindig kételkedem abban, hogy jót akar Mina-nak. A tündérfinek megismerjük az igazi valóját, kirándulnak egy kicsit, ahol közelebbi ismeretséget kötnek egymással. És Mina oldaláról is olvadozik a jégpáncél irányába. Most már azért kezdem belátni, hogy inkább ő illene hozzá, mint az az úri ficsúr, aki mindig belegabalyodik a történetbe és elszúr mindent. Felettébb bosszantó tud lenni.

Nan egy kicsit rosszabb színben tűnik fel, könnyen megsértődik, hamar válik divatmániás libává. Valahogy üresfejűnek éreztem, ezért nem izgultam különösebben miatta, de aztán... Aztán meg hű. A Történet kezébe veszi a dolgokat, és hogy ne egy langyos tavaszi elreppenő szellőcske erősségű sztorit kapjunk. A végére rendesen odatett. Meglepett, ismételten. Nagyon ért Hahn kisasszony az utolsó pillanatig való húzásig.
Charlie-nál most döbbentem le, hogy ő nem óvodáskorú, hanem nyolc éves! És ennyi idősen nem beszél, és nem vitték el terapeutához. Nagyon reménykedhet az anyja abban, hogy csoda fog történni. Én még mindig tartom magam ahhoz az elmélethez, hogy ennek valamilyen jelentősége lesz. 
Nekem tetszett az is, hogy beleláthattunk a tündérvilág háttérbe, és nem csak úgy, hogy menekül, elbújuk, Grimoire, volt nincs gonosz, hanem hús-vér érző lényként tárulnak elénk. Jó, a királynő ezért rendesen egoista, de azért na. Vannak ott is rendesek is.

És a vége...
Hát srácok, le kell szögeznem, hogy nagyon tetszett a csavar. Nem akarok bőven írni róla, mert megéri végigolvasni. És Mina utolsó megszólalásainál csak dörzsöltem a kezemet, hogy ez veszett jó lesz.

Összességében
Eddig tetszik a sorozat, bár ez a rész egy kicsit lassabban indul be. Viccesek voltak az utalások a meseszereplőkre, felnevettem minden egyes alkalommal, mikor találkoztam velük. És a vége…Retteghetnek tündérek.

Hogy kinek ajánlom?
A sorozatot elkezdőknek, hogy ne hagyják abba. Van benne potenciál, mégpedig nem is kicsi. Remélem, hogy a többi részt is hamarosan ki fogják adni, így nem hagyják a levegőben lógni az egészet. Mindenképpen megéri.
Akinek pedig megtetszett a második rész, az mindenképpen a Bűbájtalannal kezdje.

Ti olvastátok már? Nektek hogy tetszett? Jared vagy Brody pártiak vagytok?
Örülök minden egyes válasznak.
Addig is maradok az ujjaimmal malmozó,

Babó Buca

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése