2017. március 4., szombat

A Gárdonyi-rejtély | Pierrot és Szélesi Sándor

Ki állította, hogy a történelemben kutatós kalandregények csak külföldön hódítanak. Kétség kívül Dan Brown ennek a koronázatlan királya, de miért ne lehetne hasonló izgalmakkal a magyar helyszíneket feltölteni?
Pierrot és Szélesi Sándor könyve, akik között nem tudom, milyen együttműködés volt, létrehozott egy sorozatot, melyben a New York Times (mert az USA-tól képtelenek vagyunk elszakadni) híres újságírója, Jonathan Hunt nyomoz Jumurdzsák gyűrűje után.

Első megjelenés éve: 2011
Alexandra Kiadó
kaland, időutazás
négy csillag
Egy hold és körülötte öt apró csillag…
Egy talizmán, amelynek bűvös ereje van…
A múlt és a jövő titkai…

Egy New York-i újságíró, aki e titkok nyomába ered…
Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak…

Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma… Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza…

A magyar származású újságíró a messzi Amerikában úgy határoz, hogy Magyarországon tölti kényszerszabadságát. Egerre esik a választása, ugyanis édesanyja hagyatékában dédöregapja egyik levelében érdekes dolgot talál, amit egy magyar tudós címezett. A városkába megérkezve összeismerkedik a helyi turinformos lánnyal, Julival, aki készséggel segít neki a nyomozásban. A titokzatos Ábray professzor egy időgépen dolgozott, aminek valamiért köze van Gárdonyi Gézához. A nyomok egyre közelebb viszik a céljához, ott azonban ki tudja, hogy mi várja?
– Az egri regényedben akadtál el?
– A Gergő diákban. Vagy miben…
– Mondtam mindig, hogy válassz valami becsületes kétkezi munkát. Ácsmunkában ritkán akad el az ember. Jók azok a könyvek, de nem írni, hanem olvasni kell őket.
– Ha mindenki olvasna, és senki sem írna, nem lenne mit olvasni – válaszolta az író szelíd derűvel.

Erre a címre azonnal felkaptam a fejemet. Vajon tényleg köze van a híres Gárdonyi műhöz, amit a történelmi mivolta miatt már először is örömmel olvastam. Ki akartam deríteni, és milyen jól tettem. Viszont labdába se rúghat külföldi társi mellett, mert kevésbé élő. Inkább mesélős-magyarázós hangvétele van, mint lendületes. A fordulatok se elég hatásosak. A tér is korlátozott. Egerben azért mégsem lehet annyi mindent csinálni, mint Európa nagyvárosaiban. A karakterek is egysíkúak, bár mint láttam nem is rájuk volt kiélezve a történet.
A középpontjában ugyanis egy jól felépített rejtély áll, mely akár igaz is lehet. Ezért i szerettem annyira olvasni, nekem is megdolgoztatta a fantáziámat. Titokzatos üzenetekkel találkozhatunk, melyek mind Gárdonyinak segítettek volna, hogy megtalálja rég elveszett barátját, ám ehelyett száz évvel később, Jonathan Hunt ered a nyomába. Ezalatt pedig szépen bejárjuk a várost, ahol még gyerekként voltam. Nem sokra emlékszem belőle, de a Gárdonyi portából való kilátás élménye, a minaret és a vár megmaradtak.


Tetszett, ahogy az Egri csillagokat felhasználta. Jumurdzsák egy elgondolkodtató alak, és itt most kaphattunk egy érdekes alternatívát karaktere születésére.
Mert a regény két idősíkon játszódik. A 2005-ös keresgélés mellett Gárdonyi Géza tevékeny mindennapjaiba is bepillanthatunk, mikor azok összefolynak Ábray professzoréval. A századforduló hangulatát megint szerettem. Ígéretesnek indult az eleje, csak aztán belefeledkezett a sok magyarázásba.

Összességében
Sajnos beleesik a magyarnak jó kategóriába. A Gárdonyis szálat szerettem benne a legjobban, mert fikcióként sokat hozzátett. A jelen kicsit laposra sikerült, de az időutazás módja legalább logikus volt.

Hogy kinek?
Aki szeretni egy alternatív keletkezési történetet olvasni Jumurdzsákról.
Ha egy egri kirándulásról hazatérve visszavágysz a városba.
Történelmi kaland, illetve időutazós történetek kedvelőinek.

Ti olvastátok már? 
Vagy egyáltalán hallottatok róla?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése